Vendégház logója
 

Városnézés

Az egri vár látképe  

Az egri várat a Tatárjárás után IV. Béla építtette 1248-ban a későbbi pusztítások megakadályozására. Hagyományos, dombra épült kővár nagyon érdekes teknősbékára emlékeztető kialakítással. Ennek a bonyolult rendszernek köszönhetően sikerült a lőréseket megfelelően álcázni. A belső várfal máig látható, a külső sajnos a járószint alá kopott.

 

Az idők folyamán folyamatosan építették az 1552-es ostrom, a török hódoltság után is. Alatta bonyolult pincerendszer húzódik. Ez tette lehetővé az összeköttetést a város alatt található kb. 130 km összhosszúságú földalatti rendszerrel. Így az ellenség tudtán kívül mozoghattak a katonák a városban, juthattak ki, illetve be a várba. Egy része ma is látogatható. A várban több kiállítás is várja a turistát. Elsőként a Gótikus Palota helytörténeti gyűjteménye enged bepillantást az elmúlt századok mindennapjaiba. Itt található még az Éremverde és a Hősök terme is. A környező épületek adnak otthont a Képtárnak, a Panoptikumnak, a Börtön Múzeumnak. A barangolások alkalmával meglátogathatjuk Gárdonyi Géza sírját is, fejjáján ez olvasható: "Csak a teste". A gótikus templom megmaradt falai között szabadtéri előadások kerülnek megrendezésre, a hagyományos Várjátékok is itt találtak méltó otthonra.

 

A várban több nyelven csoportos idegenvezetés igényelhető, megkönnyítvén az ódon falak közti tájékozódást. A szervezők egész évben várják a látogatókat. A minél eredetibb állapot visszaállítása érdekében folyamatos felújítás alatt van az építmény. Nemzeti szimbólum, a magyar ifjúság zarándokhelye.A várból föl kell mennünk az északi kapun át Gárdonyi Géza Emlékmúzeumába,

 

Líceum a bazilika felől

 

melyet 2 perc sétával érhetünk el, ahol a kertben Gárdonyi szobra fogad minket. Maga az író 1878 és 1881 között tartózkodott itt először, majd 1897-ben végleg ide költözött, s itt élt 1922-ben bekövetkezett haláláig. Munkásságát bútorai, dolgozószobája, könyvtára őrzi. Hosszú és alapos kutatás után írta meg élete fő művét, az Egri Csillagokat. Itt alkotta meg az Isten rabjait, A láthatatlan embert, Az én falumat, Az Ida regényét is.

 
A Bazilika  

A várat elhagyva és a Kossuth Lajos utca felé indulva először Valide szultán fürdőjét pillantjuk meg. Sokan nem is ismerik, kevesen tudják, hogy a híres Török fürdő nem az egyetlen a városban. Előbbi azonban gőzfürdő volt, feltárása napjainkban is tart. Tovább haladva két igen fontos épület következik. A jobb oldalon a Megyeháza látható, leglátványosabb elemei a főkapu és a kapualjból nyíló két kovácsoltvas kapu,

 

melyeket Fassola Henrik készített 1758 és 1761 között.(Emlékét a róla elnevezett utca őrzi a belvárosban.) Az udvar ad otthont a Helytörténeti Kiállításnak és a Sport Múzeumnak.
A baloldalon az egykori Nagypréposti palota áll, melyet 1774 és 1776 között építettek Fellner Jakab tervei alapján. Benne ma a Bródy Sándor Megyei Könyvtár működik jelentős segítséget nyújtva a lakosságnak és a diákságnak. A kereszteződésben a ferencesek rendi temploma, a Barátok temploma áll, melyet 1736 és 1755 között építettek, hozzá a szerzetesrend épülete kapcsolódik. Az utca legszebb lakóháza címet érdemelte ki az 1758-ban rokokó stílusban épült Kispréposti palota. Vasrácsait Fassola Henrik készítette. Az épület Kiss Roóz Ilona állandó kiállításának méltó helyszíne.

 

Az utca végén Eger városának, a Vár mellett, két legimpozánsabb épülete áll: a Líceum és a Bazilika. A Líceumot Gróf Eszterházy Károly építtette 1765 és 1785 között. Jellegzetes négyzet alakú belső udvara van, 365 ablaka a napok számát jelzi egy évben. Barokk stílusban kezdték el, de rokokó elemek is díszítik, kivétel ez alól a főhomlokzat korai klasszicista stílusa. Ma az Eszterházy Károly Főiskola főépületeként funkcionál.

  Dóbószobor kivilágítva  

Első emeletén a Díszterem mennyezetét Franz Sigrist freskója díszíti. Déli szárnyában érseki könyvtár működik többnyelvű idegenvezetéssel. Copfstílusú polcai 76.000 kötetet rejtenek, 700 kézirattal, 87 ősnyomtatvánnyal. Harmadik nagy terme a Kápolna ma már látogatható, felújítása a közelmúltban ért véget. Az épület nyugati szárnyát az 53 méter magas csillagvizsgáló torony képezi. A hatodik emeleten csillagászati kiállítás, a torony tetején egy különleges kilátó ékeskedik. Érdekessége, hogy körbeforgatva lencséjén keresztül a város képe egy kör alakú asztalon jelenik meg. A világon ilyen szerkezet ezen kívül mindössze kettő van, egy Sydneyben, egy pedig Kanadában.

 
A Szépasszonyvölgy  

A Líceummal szemben áll a Bazilika. Hild József tervei alapján épült 1831-36 között Pyrker László egri érsek megrendelésére klasszicista stílusban. Teljes hossza 93 méter, kupolájának szélessége 18, tornyai 54 méter magasak. Méreteivel az ország második legnagyobb temploma. Alaksorában egyházi temetkezési hely van.

 

A térről nyílik Eger "Váci utcája", a Széchenyi utca. A sétáló belváros része, melynek elején mindjárt az Érseki Palota nyűgözi le a turistát. A barokk stílusú épület több részletben épült a XVIII. században, ma a mindenkori egri érsek székhelye, valamint Egyházi Múzeumnak is otthont ad. Az utca számos korhű történelmi épületet rejt még magában: Dobos Cukrászda, Ciszterci templom, Művészetek Háza, Nagyposta. A környező utcákon keresztül jutunk Eger főterére, a Dobó térre. Mint városközpont, igen fontos szerepet tölt be, a középkorban a mindenkori vásár helyszíne volt. Közepén áll Európa legnagyobb barokk temploma a Minorita templom, melyet 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. Valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer tervezte, de a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének is tulajdonították. Az építés Falk János és Nietschmann János egri építőmesterek vezetésével zajlott. A templom építését a homlokzaton az 1771-es évszám jelzi, de a templombelső folyamatosan készült el 1792-ig. A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le. 57 méter magas tornyai meghatározó képet adnak, főoltárképét 1771-ben Kracker Lukács festette.

A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-ben felállított "Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta. A Városháza eklektikus épülete nem töri meg a hatást, harmonikusan illeszkedik a képbe. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, majd megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között újjáépítették Wind István tervei alapján. Az egyemeletes díszes épület homlokzatán a Szent Korona és a város címere látható. A térről nyílik a Kis Dobó tér, a komolyzenei fesztiválok egyik központja. Nyaranta többször rendeznek itt hangversenyeket a házak nyújtotta akusztika miatt.

 

Tovább haladva a szűk utcácskákon jutunk el a város második legjelentősebb nevezetességéhez, a Minarethez. A 14 szög alaprajzú torony 40 méter magas, és a világon a legnyugatabbra található ilyen jellegű építmény. Jelentősége a török uralom idején volt, mikor erkélyéről a müezzin naponta ötször hívta imára a hívőket. 96 lépcsőjét megmászva csodálatos panorámáját mutatja a város.

  A minaret  

A belváros másik oldalán vár még minket néhány érdekesség. A régi Bárány uszoda szomszédságában áll a 2001-ben átadott Bitskey Aladár uszoda. A Makovecz Imre által tervezett sportcentrum elnyerte az ország legszebb uszodájának kijáró címet. Szomszédságában áll a Strandfürdő, mely sokrétű szolgáltatásaival kényeztet. Medencéit két kút táplálja, melyek közül talán a radioaktív a legkedveltebb. Ide tartozik, ám mégis külön létesítmény a Török fürdő. A feltűnő építmény ma a reumakórház része. A Minarethez hasonlóan a törökök mindennapjainak színhelye, a pasa és háremhölgyei kedvelt időtöltése, napjainkban is eredeti állapotában látható. A hatszög alakú medence, annak burkolata, a fölötte ívelő üvegkupola az idők folyamán nem kapott restaurálást.

A fürdő az Eger patak partján már az Érsekkert szomszédságában áll. A park szimmetrikus utcái vezetnek a középen álló szökőkúthoz, mely éjszakai kivilágításával méltó dísze a városnak.

Belvárosi sétánkat a Bazilika szomszédságában álló Gárdonyi Géza Színház zárja, amelyet 2001 augusztusában adtak át újból a nagyközönségnek megújult formában.

 
A dögönyöző  az egri strandon  

A központtól másfél kilométerre található Eger híres pincesora, a Szépasszony-völgy. A közel 200 riolittufába vájt pincében a gazdák egész évben várják a borbarátokat. Bakó Ferenc néprajzkutató szerint a hely nevét arról kapta, hogy alakja Vénusz istennőjére hasonlít. Mások azt állítják, hogy egy úri villa szép asszonyáról nevezték el. Biztosan egyik feltevésre sincsenek bizonyítékok, mint ahogy arra sem, mikor épültek itt az első pincék.

 
Legvalószínűbb feltevésnek az látszik, hogy valamikor egy szép asszony mérte ott borát. Ezeket a pincéket a város peremén található riolit tufa hegybe vájták. További érdekesség, mely a város alatt található teljes, 130 km-nyi pincerendszerhez kapcsolódik, hogy a belőlük kitermelt kőből épült a maga a város. Ez az anyag megfelelő, 10-15 Celsius fokos, állandó hőmérsékletet teremt, ami nagyon fontos a bornak. A magas nedvességtartalom, és a megtelepedő gombák miatt ideális hely a szőlő nedvének érlelésére.
Itt kell megemlítenünk Eger világhírű cuvée borát, az Egri Bikavért. Ennek legjellemzőbb vonása, hogy a benne található összetevők egyikét sem érezhetjük ki belőle, ezáltal egy teljesen új bort kapunk. Mellette nem szabad elfelejtkeznünk a cabernet, a kadarka, oportó fajtákról sem, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A fehérek közül nekünk legkedvesebb a Leányka, és a Muskotály, de a Chardonnay fajtával is szép sikereket érünk el, mely eredetileg Franciaországból származik.
 

 

 

Bemutatkozás | Érdekességek | Városkalauz | Kapcsolat | Partnerek | Galéria