Vendégház logója
 

Történelem

Eger városának létrejötte minden kétséget kizáróan a X. századra tehető, hiszen ebben az időben István király itt alapított először püspökséget, s ekkor már állandó lakosság jellemezte a várost. 1248-ban IV. Béla kővár építését rendelte el a későbbi pusztítások elkerülésére. Eger a XV. században élte fénykorát Mátyás király idején, amikor rengeteg pénzt kapott püspöki rangja révén. 1526 után egyértelművé vált, hogy a törökök nagy hadjáratra készülődnek. Ezért megerősítették a várat, a külső várfalakat kitolták egészen a környező dombokra, új bástyák, tornyok épültek. Az 1552-es ostrom története az általános iskolák kötelező olvasmánya volt, Gárdonyi Géza Egri Csillagok című műve azonban határainkon túl is ismert, mert 19 nyelvre fordították le és több film is készült belőle. A későbbi hódoltság ékes bizonyítékaként álljon a Minaret, mely a törökök számára fontos építmény, a müezzin innen hívta őket imára naponta ötször. A XVII. században a városnak két fürdője volt. Az uralom nem volt negatív hatással a borkultúrára sem. A kadarka, amit török szőlőnek is neveznek, ebben az időben telepedett meg a Kárpát medencében. Az uralomnak 1687-ben szakadt vége, később jezsuiták, ciszterciek, minoriták, ferencesek, szerviták, trinitáriusok tették népesebbé a várost.

 

Az egri vár régi fényképe

 

ők nagyon rövid idő alatt egyházi építkezésekbe kezdtek, melyek ma is nagyon jól megfigyelhetők. Az Egyház a kultúrát is fellendítette, Telekessy püspök papi szemináriumot alapított 1700-ban, Foglár György jogi iskolát 1740-ben, Markhot Ferenc orvosi iskolát. Erre az időre tehető az Egri Borvidék kialakulása, jelentősége, hogy a külföldre irányuló hazai össztermelés igen jelentős részét képezte.

 

A XVIII. században további építkezések gyarapították a várost, amelyhez a vár köveit is felhasználták. Pyrker János állította le ezt a romboló tevékenységet. Érseksége alatt ő nyitotta meg Magyarország első állandó képzőművészeti kiállítását, az Érseki Palota képgyűjteményét.
1828-ban Egerben tanítóképző nyílik, és Hild József tervei alapján klasszicista stílusban új érseki székesegyház épül.

 

Az érseki palota

 

Az 1848-as szabadságharc után a XIX. században számos természeti csapás söpört végig a városon: tűzvész, árvíz, pestis.
Az elkövetkezendő években cukorgyár, szeszgyár, dohánygyár létesül. Megépül a Főposta. A XX. században több iskolát alapítanak, sportuszoda nyílik (a mai Bárány uszoda), a gyógyforrásokra strandfürdő épül. A második világháborút a város nehezen vészelte át, a pusztítás nem maradt el itt sem, Eger 1944. november 30-án a szovjetek kezére került.
1956 után az ipar indult fejlődésnek, ezáltal gyarapodott a népesség is. E fejlődés ékes bizonyítéka a Berva völgyében a Finomszerelvénygyár, ahol a város lakosságának jelentős hányada dolgozott.

Eger ma virágzó turisztikai centrum, az ország harmadik ilyen jellegű központja Budapest és a Balaton után. Különlegessége többek között, hogy négy kiemelkedő "alappillére" ebben a formában sehol máshol nem lelhető fel együtt. Nevezetesen: a történelem és a kultúra, a világhírű borvidék, a természet csodái és a gyógyforrások. Heves megye székhelye több országos címmel büszkélkedő Megyei Jogú Város. Állandó lakosságát szeptembertől májusig 10-12 ezer diák, a nyári időszakban ugyanennyi turista gyarapítja. Egész évben rangos rendezvények, versenyek színhelye, melyek többsége több éves hagyományokat ápol.

 

Bemutatkozás | Érdekességek | Városkalauz | Kapcsolat | Partnerek | Galéria